90x110 cm-es, háromrétegű. Minden más látszik a képen. :) A végén annyira pihent agyú voltam, hogy megszámoltam: összesen 144 csillagöltéssel rögzítettem egymáshoz a rétegeket. Sőt, hogy még pihentebbnek tűnjek, elárulom, ez 576 szálvágást jelent (és csak a csillagok esetében), hiszen minden csillaghoz vezet egy-egy szál alul is, felül is, és a következőhöz is átvezet egy-egy alul-felül. Na, szóval hacsak a rögzítést nézzük, az sem félórás munka. :)
A fentiek fényében még bántóbb az a mondat, amit a múltkori takaró kacsán mondott a barátnőm sógornője, miszerint hülye, aki varrat, mikor a kínaiban 3000-ért vehet. Nem csak ennyi volt ám... hanem azt is hozzátette, hogy ha a takaró több, mint 3000, akkor én k. drágán dolgozom.
Hát, persze, majd 3000-ért. :P Levonom az anyag , a vatelin, a közbélés, a vliesofix árát, meg a mosógép, vasaló, varrógép által használt áram árát, és marad egy tál rizsre való, mi?! Levezettem akkor 18 pontban, hogy hogy varrom a takarót. Az időmet a családomtól veszem el, nem azért öltögetek, mert utálnék a gyerekekkel játszani, vagy a kanapén olvasgatni.
Viszonylag könnyen túl szoktam magam tenni rajta, ha megbántanak, pláne, ha számomra jelentéktelen ember teszi :P, de ez nyomott hagyott. Pláne, hogy látom a meskán az árakat. Látom, hogy sokakhoz képest nagyon is olcsó vagyok. (Jó, nyilván vannak nálam is olcsóbbak, de nem is értem, nekik hogy térülnek meg a költségeik.)
Próbálom felidézni magamban Balogh Béla szavait: "Felismerem, hogy minden emberben a világegyetem végtelen intelligenciája dolgozik, és ennek az intelligenciának végtelenül sok, egymástól különböző megnyilvánulási formájával találkozhatom."
Na, ezt még gyakorolnom kell... :P :D 
13 megjegyzés:
Én éppen egy ilyen témájú bejegyzést akartam írni, látva a Meskát. Aki egyedit akar, az hozzád megy, aki nem egyedit, az megy a kínaiba, menjen is. Ezen ne rágd magad!
Ne is bánkódj! Aki a megjegyzést tette, fényévekre él tőled, egy egész másfajta világban (lásd Nina oldalán a kézzel festett fonalakról írt kommenteket). Nem azokat kell meggyőznünk, akik soha egy öltést nem csináltak. Az efféle hangok el se jussanak Hozzád. A kutyás takaró egyébként tündéri, és biztos Peti is az. Szép napot! Erika
Jájj, nekem egyszer az unokatesóm felesége mondta az egyik applikált faliképemre, hogy jé, nem ilyet hímeznek a nénik a piacon? Mit mondhattam volna neki, az unokatesóm megelőzött, hogy ne beszéljen hülyeségeket :) Szép a kutyus nagyon.
Tudom, hogy eddigre már túl vagy a megbántódáson.Gyönyörű ez a takaród is, és ilyent biztosan csak nálad lehet venni.
Örülj az életednek, a gyerekeidnek a férjednek....annyi csoda van az életedben :)
Tudom, hogy nem kell téged vigasztalni :) Legyen szép ez a napod is :))
Dorka te is tudod, hogy nem azoknak varrunk akik a kínaiban vásárolnak :)
Csúcs a takaró! Ez tipikusan az a darab, amit még Peti kisfia is használhat majd :)
Ne keseredj el! Károgók mindig vannak, s lesznek is. Ne törődj velük, mert csak Te veszítesz ezáltal: energiát, örömöt, lelkesedést. A saját árképzésedhez ragaszkodj! Legyen egy minimum, amiből még kijön az alapanyag, rezsihányad, munkadíj, adó, stb... Elsősorban ne a többiekét nézd! Van akik nem számolják bele a rezsit, adót, stb... Az ő bajuk! Vigasztaljon az a tudat, hogy aki ilyeneket mondogat, az csak az árra koncentrál, s amúgy sem lenne soha a vevőd. Neked csak azokat kell elérned, akik nem vásárolnának kínaiban, a minőséget veszik figyelembe, s amellett azt, hogy magyar árut vesznek, olyan készítőtől, akit ismernek, vagy megismerhetnek. Semmiképp se keseredj el! Inkább készülj fel még több ilyen támadásra! Mert lesz! Minél tovább csinálod, s minél többet sikerül árulnod. Tekintsd ezt úgy, mint a siker mércéjét! Minél több az irigyed.... :)))
Most, hogy kiírtad magadból, talán már a helyére is kerülhet, bár tudom, hogy ezek a megjegyzések sokkal nagyobb fajsúlyúak mint a dícsérő szavak. Na ezen kellene változtatni - változtatnunk :o)
Hogy is lehet egy kezzel-szivbol keszult darabot osszehasonlitani egy kinai aruval?! Na de ha csak egyszer vagy ketszer akarja kimosni, utana meg kidobni-------am legyen!
Boldog, nyugodt vasarnapot kivanok a "Cicuskaid" kozott!:))
Sejtettem én, hogy ilyen hozzászólásokat fogok kapni, hiszen, ha nem így gondolkodnátok, akkor egy kínai bolt szórólapját böngésznétek a blogom helyet. :))) Köszönöm nektek!
Moli rátapintott: az a típus vagyok, akinek ki kell írnia(/beszélnie/netán kiabálnia) magából a rosszat. Most már jobb. :)
Szia,
Szerintem meg az a h.. aki a kínaiban vásárol. Ha belőlük kevesebb lenne, talán lennének még gyáraink, iparunk stb. Szerencsére egyre többen keresik a kézműves terméket, mert egyedi, odafigyeléssel készül (főleg ha még az öltéseket is megszámolja a készítő :)), tartós és személyre szóló. Nagyon szép a takaród! A többivel ne is törődj.
Hmmm..érdekes olvasni a sógornőd irigységének ezen módon történő megnyílvánulását, mert ez szerintem az...nem gondolom, hogy a kínaiban kapható bármelyik dolgot össze kellene hasonlítani egy egyedi kézműves tárggyal..Nekem tetszenek a munkáid, és azt tudom mondani, hogy az szerintem aki felismeri, hogy mennyi munka van benne, vagy esetleg maga is készített már ilyesmit , vagy hasonló dolgot az sosem mondana neked ilyet...Ne törődj vele...
Örülök h mostmár jobb:)
Annyira egyértelmű erre a válasz és olyan sokan leírták előttem, akik szeretnek és szeretik a munkáidat... mindenki választhat, honnan, mivel, mennyiért veszi körbe magát tárgyakkal, lélektelenekkel vagy számára drágákkal, mennyi ideig marad velük, mennyire barátkozik össze velük annyira, hogy azt a táskáját cipeli mindenhova, ami már tiszta bolyhos de neki varrták;)))
Jaj, nem az én sógornőm! Az egyik barátnőmé. A slusszpoén lemaradt, különben, mert megkérdeztem, ő mennyiért dolgozik: 2500/óra. Műkörmös. Hmm... nyilván az én munkám kevesebbet ér. :P Á, már tényleg jobb, hogy leírtam. :)
Merci, jó is látni, hogy mindig. :)))) Írok mailt, hogy megoldjuk azt a bolyhot. :D
Megjegyzés küldése