2017. augusztus 10., csütörtök

Egy éves unokának

Felhívott egy nagypapa, és elmondta, hogy tavaly nyáron született a kisunokája, akkor vett tőlem egy pöttyös cicát az egyik vásáron, máig ez a kedvence a kicsinek. A jövő héten lesz a lányka szülinapja, és most egy kutyát szeretne neki, de nem boltból, hanem tőlem. Hát nem megható? Naná, hogy megcsináltam gyorsan. :)
Éljenek a nagypapák, és még sok boldog szülinapot kívánok az egy éves kisasszonynak!
Bababiztos, lerágható részektől mentes, mosható jószág indul útnak.

2017. augusztus 9., szerda

Variációk egy táskára

Bőrpántok, sok zseb, kívül-belül cipzárasak, és minden, amit Bogi kért. :) Sokféleképp variálható, sokoldalú táska lett.





2017. augusztus 7., hétfő

És a pasikkal mi lesz?!

Olyan jó, ha egy férfi kézműves táskát hord, ugye? Nem a márkára megy, hanem az egyediségre, és a praktikumra, én ezt úgy értelmezem.
Ez a fazon régebben már bevált, most elkészült újra, rendelésre.



2017. augusztus 4., péntek

Gellért oviba készül

... és traktor lesz a jele. A szívemhez nagyon közel áll ez a megrendelés, mert a nővére, Virág ovis készletét is én varrtam 3 éve, és nagyon szeretik. Ez az igazi öröm számomra. :) Remélem, Gellérté is kedvenc lesz.
Ovis zsák készült külső, és belső zsebbel, bélelt tornazsák, bevont vállfa, és babzsák.




2017. július 24., hétfő

Nem tudom, miért...

...egyszerűbb feldobni egy képet a Fb-ra, mint belépni a blogra, és ide is tölteni. Pedig nem sokkal több kattintás. Nem tudom, miért nincs kedvem fotózni se. Jaj, ez nem is igaz! Fotózok, méghozzá sokat, de nem terméket, hanem az új babacicánkat, Kisizét. :) 


Meg meleg is van. (Nem panaszkodom, mert akkor is az van!) A tavasz lenne az én évszakom, de az idén is egy keddi napra esett, amikor pont el voltam havazva...
Nézzetek be néha a Fb-ra!

2017. június 25., vasárnap

Tyúk után boci


Két éve varrtam egy tyúkos táskát , ami nemrég javításon járt nálam - beakadt egy kerítésbe, és elszakadt a zsebe. Meggyógyult, de mivel amúgy is szerettem volna egy személyes dolog miatt ajándékot adni a gazdájának, varrtam ugyanazokból az anyagokból egy összegombolható szatyrot, és egy tárcát. Így már szett lett. 

2017. április 18., kedd

Önmarcangolóknak - nekem is

Az elmúlt napokban olvastam pár kifakadást, és ez elindított bennem valamit.
Gyorsan bevallom: szeretem az internetet, örülök a Fb-nak. Jó, hogy tartjuk a kapcsolatot a távoli ismerősökkel is, rengeteg szépséget, vagy praktikus dolgot látok. Emellett persze, megvannak a hátrányai is. A nyilvánvalókat most nem is említeném, de azt mindenképp, hogy elképesztő elvárásokat hozunk létre magunkban a virtuális világot látva. 
Ki ne sóhajtozna, ha gyönyörű, ragyogóan tiszta, rendes otthonokat lát, ahol mestercukrászokat megszégyenítő torta áll az asztalon, ízléses porcelánok között? A varázslatos húsvéti dekorációról ne is beszéljünk! Nyilván valami lágy zene is szól... A háziasszony karcsú, rendezett a frizurája, finoman sminkelt. A blogbejegyzéseiből tudod, hogy minden reggel fut, este meg tornázik. Mindenhez ért. Mindenhez IS. Kéthetente elutaznak külföldre kettesben a férjével, mert kell a pihenés. Természetesen a gyerekei is mintaszerűek, és a munkában is kiválóan teljesít. És ilyenből van egy halom.


A másik halomban meg ott vagyok én, sok társammal együtt. Morgok, mert hiába pakoltam össze reggel, villámgyorsan rendetlenséget csináltak. Látom, mi mindent kellene javítani az otthonomon, de egyelőre nem megy. Az a furcsa, hogy amikor a számomra tökéletes házban éltem, akkor is folyton azt láttam, hogy mennyi teendő lenne MÉG! 
Szinte kizárólag ronda tortát tudok sütni, ezért már nem is próbálkozom mással, inkább kiaknázom a csúnya sütik lehetőségeit. Pl. ha kikaparok egy részt a piskótából, és ráállítok egy lego markolót, az vicces. De lehet hegyorom is belőle hegymászóval. Vagy vakondtúrás is. Mindig elfogy. :) És ha direkt elfolyatom a krémet, akkor rusztikus, ugye? A tegnapiban mondjuk, pont nem direkt folyt...

A többit már ki sem elemzem... Látom, tudom, hogy sokan vagyunk, akik nem illünk a fenti kategóriába, és ez frusztráló tud lenni. Igen, néha engem is zavar. Aztán eszembe jut, hogy azért van amiben jó vagyok. 
Pöpec táskákat varrok. Nyakpárnában profi  vagyok. A húsvéti nyúlkalácsom isteni lett! Nincs boldogabb a macskámnál! Sokat nevetünk.


Ez nem egy "megmondó poszt", természetesen, hogy is lenne az?! De néha nem árt leszállni a való világba, és körülnézni. Az elkeseredett, önmarcangoló hölgyeményeknek külön üzenem, hogy ne olvassanak blogokat egy ideig! :) Örülnék, ha írnátok pár sort. Ti miben vagytok jók? Vagy ha pont egy szuperanyu téved ide: mondd, hogy csinálod?! 

2017. március 29., szerda

2017. március 10., péntek

Csupa-csupa életöröm

...ez a táska! Méretét tekintve: hatalmas. :) 46 cm a legszélesebb pontján, a magassága 35 cm, az oldalszélessége 10 cm.
Anyaga: kétféle mikrokord, az egyik barna alapon rózsás, a másik kékeslila alappal készült, ugyanazzal a mintával. A bélés meg zöld, mintás.
Kívül van egy cipzáras zseb, hátul egy nagy, gumis, pakolós. A felső cipzár kétirányba nyílik, ahogy nálam szokott. :) Belül nagy, osztott zseb van, és kulcstartó karabiner.
A pánt pedig valódi bőr, gyönyörű kidolgozással, csatokkal mindkét oldalon.





2017. február 24., péntek

Lila Lilinek

...és ráadásul nagy is! 30x40x10 cm-es táska.
Felül kétfelé nyitható cipzárral, hátul cipzáras zsebbel, belül mindkét oldalon osztott zsebbel, és kulcstartó karabinerrel. Ez biztosan nem jön szembe. ;)


LinkWithin

Related Posts with Thumbnails