Angyalok

... új formában. hetekkel ezelőtt megrajzoltam az új zsepis angyalokat, a szunyababák mintájára, de nem volt időm megvarrni őket. Aztán jött Kriszta kedves rendelése, és ez alkalmat, időt teremtett. Elkészültek, és szerencsére, időben oda is értek. :) Krisztának itt is köszönöm a türelmet!

Velük kívánok nagyon boldog Karácsonyt mindenkinek! :)

Angyalcsapat

Az egyik előrelátó barátnőm kérte, hogy varrjak valamit karácsonyra a kisfia óvónénijeinek, dadusainak. Négy legyen, és barnás, ennyit tudtam, meg hogy milyen értékben. Ezt találtam ki, zsepis angyalokat készítettem. Pontosabban azt találtam ki, hogy hatot varrok, négy megy az oviba, egy a barátnőmnek ajándékba, egy pedig a Meskára.
Aha... ahogy azt én elképzeltem... Az első elkészült darabot Mica lányom elbugázta. ("Babapéle, Emmáé!") A többiért is komoly harc folyt, de ezeket végül sikerült eljuttatnom a barátnőmhöz. :D (Így most a Meskára nem jutott.)
Azt is Micus harcolta ki, hogy legyen szájuk az angyaloknak. Én meg íves-csúcsos szárnyat rajzoltam, varrtam rájuk. Ezek most ilyenek. Milyenek? :)
(Ja, benti fotó persze... Próbáltam jó képeket csinálni - nem megy.:/)

Tündérgyár

Tündérgyárat nyitottam... :D Kész, félkész, és darabban heverő csajok vannak az asztalomon. A két nyertesé is megvan, de mivel mindketten meglepetést kértek, azokat nem mutatom. :P :D

Megint elúsztam picit idővel, és úgy érzem, összetorlódnak a dolgok. Igyekszem összekapni magam - a teendők listáját már meg is írtam... :) Ha valakinek nem válaszoltam a levelére, sikítson (leginkább e-mail-ben :)) ), és pótolom! (Sokadszorra nézem át a fiókomat, na, de annyi a csillagozott, fontos levél... én meg szórakozott vagyok, vagy mi...)
Legszívesebben ezer dologba fognék - és ilyenkor nem halad semmi. :/ És most: számítógép kikapcsol, varrógép beüzemel, öltögetek, se látok, se hallok...

Nyerj neneteptét! :)

Timi ügyesen kitalálta, mi is a nenetepte. :) Nene=néni, tepte= lepke, nenetepte= angyalka, vagy tündér, vagyis szárnyas néni. :) Mindegy, hogy mesében van, vagy a varrógép mellett áll, Micus így hívja őket.

Szeretnétek egyet? És kettőt? :D Úgy terveztem, kisorsolok egyet a blogon, és egyet a Facebook-on. Nem feltétlenül őket, akik a képen vannak, a nyertesek választhatnak majd színt, szívesen készítek személyre szabott zsepis tündért is.

A blogon egyetlen feltétele van a játéknak: írd le itt, megjegyzésben, van-e már valamid, amit én varrtam, ha van, használod-e, szereted-e. Ha nincs, akkor azt, hogy mi tetszik legjobban a varrományaim közül. (Az öreg macik kapcsán jutott eszembe, jó lenne tudni, mi a sorsuk a nálam születetteknek... :) )

A Facebook-on ezen kívül lájkolni és megosztani is kell - szigorú vagyok. :D

Természetesen, játszhattok akár mindkét helyen is: dupla esély. :)
A jelentkezési határidő: május 7. éjfél.

A képeken látható tündérekről azt kell tudni, hogy rettentő huncutak! Még a repcére is felmásztak. A fotózáskor fújt a szél, ezért csapkodtak a szárnyaikkal, vártam, mikor szállnak fel. :))))

Reggel 5:30-kor....

...felkeltem, rendbeszedtem magam, kicsit pakolásztam, gyorsan bekészítettem a fényképezőgépet a táskámba, nehogy megint itthon felejtsem, aztán 6:00-kor felébresztettem a gyerekeket.

A mai vásár 7:30-kor kezdődött, de előtte még le kellett raknom Peteszt és Micit a szüleimnél.

Egész simán ment minden, de az feltűnt, hogy bár Petit elküldtem fogat mosni, a fürdőben sötét van. Pedig ott volt a gyerek.... :) Állt a mosdókagyló előtt, kezében a fogkefével, és láttam rajta, hogy igyekszik nyitva tartani a szemét, nagyjából megy is, de a villany felkapcsolásáig már nem jutott el. :))))

Végül elkészültünk, legyőztük az akadályokat, bekötöttem őket az autósülésükbe, gyorsan kiraktam a közben a házba szökött két macskát, aztán rém büszke voltam magamra, hogy időben indulunk.
7:15-kor már Anyuéknál voltunk, ahol a kaput nyitva bevillant, hogy a táskám a fogason maradt.... :D Bizony, mindenestül: se tárca, se iratok, se telefon, se fényképezőgép nem volt nálam. Újabb jó hír a hozzám hasonlóan szeleburdiaknak: menjetek, szóljatok a férjeteknek, hogy lám, Lidércke megint hülyébb volt, mint bárki! :D
No, sebaj, a táska tartalma nélkül is prímán lehet vásározni. (A számlatömb, és nyugtatömb az árum mellett volt, szóval nem volt akadály.)

A vásár remek volt, a Mezőszél sulit amúgy is nagyon szeretem. :) Jó társaságban voltam, mellettem Ildi (Tiffanylda) állt a gyönyörű üvegeivel. Andor fiam, és az ő Máté unokája osztálytársak. Máté most is "szia Lidércke!" felkiáltással fogadott. Csudapofa. :)))

Majd képek is lesznek, mert Ildi fotózta az asztalomat - a sajátját viszont nem. mint utólag megtudtam. :D No, nem csak én vagy szórakozott. :))

Hogy legyen fotó most is, íme egy tegnapi(tegnap előtti?) csoportkép.

A libákkal olyan furcsa a kapcsolatom.... Ez nem saját minta, hanem Tilda, bár a lábát másképp csinálom, ezért kevésbé áll közel a szívemhez, de azért helyes. A nyúl meg egész groteszk lett, de most pont ez volt a cél: valami furcsa, valami nem megszokott. Hát, ez nem az... :)

Vannak ám újdonságok, de lassan adagolom, jó? :))

Múlt vasárnap

Gondolkodtam rajta, hogy legyen-e minimalista beszámoló a vasárnapi vásárról, ilyen pl, hogy: "Szél. Hullámokban kirándulók. Beszélgetés. Tartalom." :D Aztán úgy döntöttem, kifejtem. :)

Sokkal többen voltak, mint karácsony előtt, ami várható is volt, hiszen decemberben viszonylag kevés a kiránduló Égervölgyben, míg az április ilyen szempontból jobb. Néha odaáradt egy kisebb tömeg, jöttek, mentek, kérdeztek, vásároltak. :)
A blogos lányoktól elég messze voltam, sajnos, velük nem is nagyon beszélgettem (kivéve Anikóval a végén, a kocsinál állva :D), de így is jó társaságba kerültem. Érdekes módon minden körülöttem lévő árushoz kötött valami szál. Vagy egy ismerős, vagy egy régebbi közös vásár, vagy más kapcsolat. A legviccesebb az volt, hogy a mellettem álló virágboltos lányról kiderült, hogy az apósától vettük a telkünket. :D Sőt, ő is itt lakik a faluban, de még sosem találkoztunk... Fokozom: vett már tőlem táskát egy vásáron. :D Ennyire kicsi a világ...
A legszebb bók pedig az volt, hogy engem és az árumat elnézve kitalálta, melyik lehet a házunk. A sárga faház, "ami nagyon tetszik neki, mert olyan kis tip-top". (Mielőtt azt hinnétek, hogy a telek alapján, mondom: nem, azt nem tudta, melyik.) Sosem gondoltam volna, hogy ez így kikövetkeztethető, és a tip-topságban sem vagyok biztos, de rettentően jól esett. :)

A nézelődők között megint akadt, aki blogról ismert már, és olyan is, aki nem, mégis kellemesen elcsevegtünk. Ha hiszitek, ha nem, néha a felületesnek tűnő csacsogások elmélyülnek, és tartalmas, remek beszélgetésekké alakulnak. Volt néhány ilyenben részem vasárnap.
Összefoglalva: mindenképp megérte elmennem. :)

Pénteken délelőtt a Mezőszél utcai iskola kézműves vásárán találtok meg, vasárnap pedig a vásárcsarnokban. Jöttök? :)

U.i. Elfelejtettem fényképezőgépet vinni.
Mivel a zsepis angyalok tündér-változatát úgyse mutattam még, legyen itt ő:



Nektek melyik változat tetszik jobban?

Zsepitartós angyalkák

Cserebere fogadom, többet vissza nem adom! :)))

Edinával cseréltem, remek szappanokat küldött, és kinézte a zsepitartós angyalt, amit Andornak varrtam rég. Picit átdolgoztam az akkori szabásmintát, szerintem így aranyosabb. No, meg fodrászkodtam is. :D Az angyalkák szárnyánál akasztó van, így falon is kínálhatják a zsebkendőket.

Egy jó tanács mindenkinek a jövőre nézve: sose mondjátok nekem, hogy "ráér", vagy "majd, ha lesz időd", mert képes vagyok hetekig elhúzni... aztán meg szégyellem, hogy megvárattalak....
Edina szappanjait elfelejtettem fotózni, hoztam tőle egy képet, ilyen szépek, és nem mellesleg: szuperek! :)

Illatozó angyalok

A Teca mama vendéglőjében tartott adventi vásáron láttam és szaglásztam :) Anikónál szegfűszeggel, és fahéjrúd-darabokkal töltött textil szaloncukrokat. Annyira tetszett, hogy átmentettem az ötletet, de nem szaloncukrokba varrtam a fűszereket, hanem angyalkákat kreáltam. Sok volt, de rendes fotóm nincs róluk. Ilyen képet viszont találtam, ahol Mica pakolgatja őket a kályhapadkára, szép sorba. :) 

Mindnek más volt ám a frizurája! Volt nagymamás, kontyos, kócos, két copfos, fruskás, sőt, még Leila hercegnő kakaóscsiga-séróját is megcsináltam (itt van elöl, kék hajzatként). 

Miért is csak Karácsonyra varrnék angyalokat? Lesznek még. :)

Zsepik az angyalkától

Tegnap varrtam Andornak egy angyalkát, aki segíti gyógyulni. Lehet rá számítani, mert pl. zsepi mindig van nála. Pont betegágy mellé való. :)
A már mutatott angyalminta az alapja, de nem pontosan olyan, mert szabad kézzel rajzoltam.

Újrafotóztam a cicás táskát is.

Nadrágokat helyettesítő angyalok

Varrtam egy nadrágot Micinek és egyet magamnak. Halványlila, hímzett vászonból készült mindkettő, de elromlott a fényképezőgépünk, nem tudom megmutatni őket. :((

Maradnak a minták...