2016. június 13., hétfő

18+

Véres sztori!
A nagyanyám gyárban varrt. Tudjátok, mindig ugyanazt, pl. 642 zseb/ nap, vagy valami hasonló. Ő mesélte, hogy ha nem kaptak szabit, átvarrták az ujjukat. Sose értettem, hogy lehet ilyet?! Amikor a férjem sérült meg munka közben, azt se értettem, hogy nem figyelhetett.

Na, mit csináltam ma? Átvarrtam az egyik ujjam. Esküszöm. Felül bement, a körmöm közepén, alul kijött a tű. Fogalmam sincs, hogy került az ujjam a gép alá. Dunsztom sincs, hol járt az eszem. Egyáltalán nem emlékszem a mozdulatra. 1 másodperc, ennyi volt.
Aztán láttam, hogy a tű eltört, de nem találtam sehol a hegyét, a körmömön van egy lyuk felül, alul az ujjpercen meg kicsöppen a vér, aztán már itt is volt a fáziskéséssel érkező fájdalom.. Leöntöttem Betadinnal, rátekertem több pandamacis ragtapaszt, aztán némi gondolkozás után úgy döntöttem, ez nem a házilag megoldható kategória.
Nem hülyéztek le a sebészeten, így jól indult. Röntgenre küldtek, az ajtó előtt készült a fotó. A miheztartás végett mondom, nem a hüvelykujjam sérült, hanem a középső, de azt csak nem mutatom fel! :P :D Inkább lájkoltam a tehetségemet.


Utána a várakozás közben jött az asszisztensnő, és mondta, hogy megvan a tű vége, ő már látta a röntgenképen. Ööööö.... Nem mesélem el, mik futottak át rajtam. No, de szerencsém van, mert az orvos azt mondta, pici a fémdarab, ő barbárságnak tartaná ezért széttrancsírozni az ujjam, vígan elélhetek vele. Éljen! De aztért megajándékozott egy tetenusszal, hogy teljes legyen a napom.

Itt és most jelzem: már mindent elhiszek! Át lehet varrni. Csak nem kéne. Nincs örökbecsű tanulság, ti anélkül is figyeltek munka közben, ha meg pont nem, hát... van az a másodperc.
Azt hittem, ezzel legalább szabadságoltam magam, de rájöttem, hogy tudok így is dolgozni, így meglesznek a ballagásra kért cuccok, és látod, Szabina, az a te táskád alkatrésze.

Nyugodtan lehet hangosan röhögni a képen, azért csináltam. :) És nem, nem próbálom ki, hogy ezen is átmegy-e a tű! :P
Ollókezű Edward után szabadon valami tűs név kéne... :) 
Egyébként jól vagyok, tényleg. :)

8 megjegyzés:

bemka írta...

:)
Hát nem vagy semmi.

Julcsi írta...

Banyek! És a munka hőse:)

Andrea írta...

Hűha! Örülök, hogy jó a vége. Mielőbbi teljes gyógyulást!

Ledorka írta...

Köszi, lányok. :) Igen, a munka hőse címre hajtok. :D
(Egyébként az ujjam már nem fáj, tudok tőle dolgozni, az injekció helye viszont fáj. Ez a kiszúrás! :D)

a Matula ikrek írta...

Krisztink is varrta már át így az ujját, valamit nagyon tuszkolt a talp alá... csak neki szerencsére nem tört bele. Némi fertőtlenítés és pár proli, nem mintás sebtapasz felrakása után ő is varrt tovább. Ti ilyen halál-lelkesek vagytok a varrásban... :D

Ledorka írta...

Kriszti a hős! És még szerencsés is volt. :)

Hegemony77 írta...

Gyors gyógyulást! És tényleg a munka hőse vagy, hogy máris újra varrsz!

Ledorka írta...

Nem is... :)

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails