Pénteken a Mezőszél suli kézműves vásárán árultam. Fotóm nincs, de mesélek. :) Vittem mindenféle apróságot, textil szaloncukrokat, díszeket, angyalkákat, állatkákat, mobiltokokat, házi áldásokat, vendég fogadó táblákat, és vették is őket rendesen. :) Minden várakozásomat felül múlta a vásár! :)) Remek volt, szárnyalva jöttem haza. Andor fiam is odajár, és időnként meg is jelent egy kis pénzmagért, így a fajátékos sem járt rosszul. :D Igényes, gyönyörű kézműves termékek voltak körülöttem: festmények, nemez figurák, kerámiák, mesés mézeskalácsok, fa tárgyak, papírmasé babák, ékszerek. Élmény volt, minden szempontból.
A nap végére alig maradt karácsonyi árum, ezért szombaton hajnalban 5-kor már szabtam. Persze, csináltam a megszokott teendőimet is, de zömmel a varrásé volt a nap. Éjjel 3/4 1-kor varrtam fel a csengőt az utolsó manócipőre. Aztán 5-kor felkeltem, mert menni kellett Pécsre a barátnőmért, majd kipakolni a Vásárcsarnokban. Nos, ez a vásár viszont gyenge volt.... Jó, tudom, sokan erre is azt mondanák, hogy "nem panaszkodom", de mivel én nem hobbiból, hétvégenként varrok, többet vártam. A vihogás, csevej azért megvolt. :D Ha a két vásárt átlagolom, akkor azért rendben vagyok. :)
Voltak, akik a Kossuth téri kirakodó vásáron árulnak egyébként, de eljöttek ezekre a vásárokra is, ők mondták, hogy a téren még ember is alig akad, nemhogy vásárló. Minden tiszteletem a kint fagyoskodóké... Kitartás, lányok!
Pozitívum: többen felismerték a termékeimet, mondták, hogy olvassák a blogot. :) A csarnokbéli gyenge forgalom mellett még ajándékcserére is volt idő. Ott volt
Abile,
Molika,
Vera, akiktől ezeket a gyönyörűségeket kaptam:
Nagyon örülök nekik, köszönöm szépen! :)
Ma befejezek még két megrendelt nyakpárnát, aztán pihenek: rendet rakok, takarítok, ablakot pucolok, függönyt mosok. :D Sok volt a hajtós nap, így, év vége felé, mert igyekeztem minden rendelésemet időben elkészíteni, feladni. Mostanában nem kelek 5-kor, elég volt! Ma is 5:40-ig aludtam... :P :D