Egy szép vasárnap délelőtt, a pécsi vásár bolhapiacán bóklászva egy nagy méretű farmerszoknya kacsingatott rám egy földre terített ponyváról. Rajta volt egy cetli: "minden 100 Ft". Kell-e mondanom, hogy alku nélkül megvettem? :D Csak azt sajnáltam, hogy nincs több. Aztán egy paplanhuzat kéredzkedett a szatyromba. Ő már rettentő drága volt, 400 Ft-ot pengettem érte. :D Az érdekessége, hogy az egyik oldalán zöld alapon virágos mintás, a másikon kék alapon zöld pöttyös. A farmer mellé tettem, és tudtam, hogy ők lelki társak, szükségük van egymásra.
Erzsi barátnémtól kaptam több övet, táskapántnak ajánlva, és az egyik szinte ráugrott a farmer-paplanhuzat koktélra. Íme a végeredmény:
Az elejére a zöld oldalról vágtam virágot, és készítettem levelet, a bélés a pöttyösből van, a zseb megint csak a zöld, virágosból. Lehetne "párszázas ajánlat" is a neve. ;)
Nem mondhatom, hogy kizárólag újrahasznosított alapanyagból, mert a vatelin és a merevítő új benne, de minden más használt. Gondolnád? :) Zavarna? Engem cseppet sem. :) Hatalmas (40 cm magas, felül 45 cm széles), tágas tatyó lett, tökéletes pl. arra, hogy hazahordjam péntekenként Petesz ágyneműjét az oviból, de a tanfolyamra is ebben vittem a cuccot. Úgy érzem, megérte a befektetést :)))
Frissítés: nem jól sikerült a kép a bélésről, de ha szeretnétek, mutatom. :)