Megérkeztek a nyereményeim. :) Mielőtt megmutatnám őket, muszáj megosztanom a csomagolás kapcsán felmerült gondolataimat.
Nemrég Szilvi kérdezte a blogján, hogy fontosnak látjuk-e az eladandó áruk szép csomagolását. Kifejtettem nála, hogy vevőként engem zavar, ha celofános, nájlonos, agyonmatricázott terméket kapok, elvégre ez a sok design-elem úgyis csak pár másodpercig van a terméken, aztán letépve a kukába kerül. Felesleges környezetszennyezésnek érzem. (Nemrégiben vásároltam valakitől több -azt hiszem 5- terméket. Mind külön dobozban volt, a doboz celofánozva, az meg matricázva. Hiába jó a cucc, zavart ez a sok sallang. Ne feledjük, ezek ára is be van ám építve a termékbe! Miattam nem kéne...)
Nemrég Szilvi kérdezte a blogján, hogy fontosnak látjuk-e az eladandó áruk szép csomagolását. Kifejtettem nála, hogy vevőként engem zavar, ha celofános, nájlonos, agyonmatricázott terméket kapok, elvégre ez a sok design-elem úgyis csak pár másodpercig van a terméken, aztán letépve a kukába kerül. Felesleges környezetszennyezésnek érzem. (Nemrégiben vásároltam valakitől több -azt hiszem 5- terméket. Mind külön dobozban volt, a doboz celofánozva, az meg matricázva. Hiába jó a cucc, zavart ez a sok sallang. Ne feledjük, ezek ára is be van ám építve a termékbe! Miattam nem kéne...)
Erre szinte válaszul megkaptam Bakarasztól a megnyert képet. Leesett az állam. :) Olyan volt a csomagolása, hogy szinte ki se akartam bontani! Nézzétek:
És mi van rajta? Karton, ami védi az üveget, hogy ne sérüljön - talán újrahasznosított-, rafia, és egy nyomdázott papír. Semmi kidobandó vacak, semmi zavaró izé, csak a natúr szépség, ami mégis funkcionális tartalommal bír. Le a kalappal Ági előtt! :) Ezt a stílust át kellene ültetnem a saját termékeimre (persze, hozzám igazítva), annyira tetszik. A karton újrahasznosítható (akár sablont is vághatok belőle), a rafia jó lesz virágot kötözni, a cédulát meg elteszem. Semmi sem került a kukába!
Nem mellesleg mondom: a kép is nagyon szép. :)))) Mellé állítottam a Tyúkanyó fórumon nyert Cukotás kekacot. Jók együtt, ugye? :) No, nem ez a végleges helyük. :) A kép a könyvespolcra került, a kekacot pedig Mici lányom hurcolja.
Köszönöm még egyszer mindőtöknek! :)
U.i: Ne felejtsétek: a Tyúkanyó fórumon most egy általam varrt textiltábla a nyeremény. Hajrá! :)
Holnap pedig Teca Mama kisvendéglőjében várok mindenkit szeretettel a kézműves vásáron! :)
8 megjegyzés:
Nagyon egyetértek a csomagolást illetően.
Magam sem voltam hajlandó műanyag zacskóban átadni a babáimat, úgyhogy kerestem olyan gyártót, aki viszonylag kis mennyiségben is készít újrahasznosított papírból egyszerű, barna tasakot. A nagyobb babáknak pedig méretre készítettem dobozokat. Annyi hátránya van, hogy egy tételben kellett fizetni (és persze tárolni kell valahol), de sokkal jobb érzés így csomagolni őket :)
Szép ez a kép, valóban.
Teljesen igazad van szerintem is. :) A kevesebb több!
Dorka, köszönöm a dicsérő szavakat, jól esik az ilyen visszajelzés! :) Igen, a karton valóban újrahasznosított, egy nagy dobozról vágtam le. Szeretem a natúr dolgokat, egyre inkább ilyen irányba tendálok, de még alakul az én csomagolási stílusom is.
Szerintem is felesleges rendelésnél a celofános, meg mindenféle felesleges csomagolás.Persze, egy üzletben, vagy vásáron más, mert ott védi is az árut. De ha neten rendelem, akkor maga a bélelt boríték bőven elég csomagolóanyagnak. Engem nem zavar. Viszont a kísérő kártyát azt fontosabbnak tartom. Mondjuk úgy, hogy csomagolás helyett kártya kell :-))
csatlakozom...szerintem is beépül az árba, azonkívül súlynövelő is, sokszor egy-két gramm is számít ha külföldre postázódik a holmi...
ez pedig valóban gyönyörű, magam is a természetes anyagok-csomagolás híve vagyok :)
én is odavagyok az ilyen természetes csomagolásért :)
Nekem a hullámkarton csomagolások tetszenek leginkább, de tulajdonképpen bejön minden natúr és egyszerű megoldás. Kényszerűségből előfordult már, hogy a varromány nejlon zacsiba került a borítékon belül, hogy megóvjam az átázástól, de nem voltam boldog a látványtól.
A karton szerintem tuti!
Örülök, hogy tetszik kekac :)
A kényszer nagy úr, én is vetemedtem már ilyenre, de nem szívesen. Főleg, ha olyan nagy dologról van szó, ami nem fér bele a legnagyobb bélelt borítékba se. Akkor marad a zacskó és a csomagolópapír....
A kísérőlevél meg alap! Attól személyes a dolog. :)
Megjegyzés küldése