Nemrég varrtam Orsi barátnőm kérésére egy kengurut, akit most, húsvétra kapott meg Orsi legkisebb fia, Ákos.
Idézek: "A kengunak sikere van, még ebédnél is az asztalnál ült és délutáni alvásnál kiszorította Lulunyulat az ágyból :)" Ez, és a kép annyira szívmelengető, hogy muszáj dicsekednem vele. :))
Pedig én nem is voltam elégedett a kenguruval.... Mondjuk, egyértelmű is, hogy Ákos sokkal-sokkal szebb! :))) Őt nézzétek!
6 megjegyzés:
Na ugye, hogy ugye :-D
Tényleg nagyon kedves! Remélem ez most kárpótol egy kicsit, hogy Micinek nem jött be elsőre a sapid. Egyébként, ha az vígasztal, az én nagy fiaim sem hordják a sapikat, amiket nekik készítettem, annyira nem szeretik, csak mikor elkészültek, mert udvariasak, hogy ne bántsanak meg, úgy tettek, mintha... Milyen jó egy ilyen őszinte örömöt látni!
Milyen jó kisfiús ajándékot találtál ki. Az Ákosok igenis aranyosak, tanúsíthatom nekem is van egy.
Nőjön hát az az önbizalom!!! :)
(A gyerekek egész másképp látják a dolgokat, mint mi, ezt már tapasztaltam az első tényleg csúf kísérleteimen...;))
Akarod látni az én csúf babámat?És azt is szeretik :)Ha látni szeretnéd megmutatom ....lehet akkor is ha nem szeretnéd látni :)
Aranyosak vagytok. :)
Bemka, kizárt, hogy csúf babát varrtál! :D
Megjegyzés küldése