2011. november 26., szombat

Vissza a régi kerékvágásba

Mert az élet megy tovább akkor is, ha a mi világunk felborult...

A héten nem varrtam semmit, de a múlt hétről még tudok mutatni néhány dolgot. Áginak megtetszett a tavalyi adventi koszorúnk, és kért egy hasonlót. Szerintem még szebb lett, mint a mienk. :)



Szalmaalapra varrtam apró öltésekkel egy széles csipkét. Aztán a varrást kockás szalaggal rejtettem el, mert szeretem a hagyományos dolgokat megbolondítani valami vidámmal, modernnel. A szalagnál is picike öltéseket használtam, ügyelve, hogy csak a fehér négyzetekbe bökjek, ha már fehér cérnát fűztem be. A sok, aprólékos kézi varrás miatt igazi adventi elmélyülést hozott ez a munka. Ültem, merengtem, elkezdtem lélekben készülődni az ünnepre. (Akkor még ez járt a fejemben...) Végül piros gyertyák kerültek rá, de arról már nem készítettem képet.

Köszönöm a sok kedves hozzászólást, biztatást, amit az előző bejegyzéshez írtatok, és a leveleket! Lassan belerázódunk majd a mostani helyzetbe. És közben rendületlenül remélek! Nemrég szóba került, hogy hogy lehet az, hogy imádkozom, de hiszek a pozitív gondolatok erejében is. Lehet. Összegyúrtam magamban a dolgokat. :) Optimista vagyok megint.

Ma megnéztük a pécsi Árkádban a kisvonatokat. Hoztam nektek pár képet a két kicsiről. :) Andort nem érdekelte, a kiállítás, ő inkább Mamiéknál maradt addig.


3 megjegyzés:

Ányi írta...

Nagyon szép lett ez a koszorú, tetszik a csipke komolysága és a piros/fehér kombináció bohósága. A gyerekek aranyosak, vigyázz rájuk és puszi a kis buksijukra!

Horváth Emerencia írta...

Nagyon szép!Tetszik a piros fehér kombináció!Nagyon aranyoskák a gyerköcök!

Hajnal írta...

Csodaszép lett a koszorú,jövőre szerintem nálunk is ilyesmi lesz :)
A törpék nagyon cukik,vigyázz rájuk nagyon :)Sok erőt neked!!

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails